A Fitch Ratings 2019. március 4-én megküldött végleges tájékoztatása alapján a hitelminősítő a Magyar Állam hitelbesorolásának javítását követően a Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (MFB Zrt.) hitelbesorolását "BBB" mínuszról "BBB"-re javította, stabil kilátással.
Két hónap alatt 14 milliárd forintnyi hitelt kért mintegy 570 magyarországi kis- és középvállalkozás a KKV Technológia Hitel című, ténylegesen nulla százalékos uniós hitelből és a felpörgő igénylés üteme alapján nagyjából fél év alatt kimerülhet a minap 80 milliárd forintra megemelt keret - hangzott el a Portfolio és a Takarékbank novemberi, több vidéki nagyvárost érintő rendezvénysorozatán. Érdemes tehát sietni a fejlesztések kidolgozásával és a támogatási igények MFB Pontokon való benyújtásával, és ugyanez érvényes a téli hónapok ellenére a lakosságnak szóló energiahatékonysági és megújuló energiás pályázatnál is, hiszen ilyenkor talán könnyebb kivitelezőt és energetikust találni a tervezett munkákhoz.
Még idén várható egy MFB Fix névre hallgató, kkv-knak szóló finanszírozási program, amely kiegészíti majd a jegybanktól várható új NHP Fix programot és lesz majd egy tőkepótló része is, mivel a hitel 40%-át majd csak a futamidő végén kell visszafizetni - jelentette be a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Bernáth Tamás. Az MFB elnök-vezérigazgatója szerint ez a program jelentősen segíthet majd a kkv-szektor tőkeági problémáinak enyhítésén, miközben az MFB az uniós és saját forrású programjai abban fognak segíteni, hogy a vállalatok finanszírozáshoz jutásában a problémákat oldani tudják.
A hitelprogramjai finanszírozására 500 millió euró keretösszegű, nyilvános, euróban denominált kötvénykibocsátások elindításáról döntött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). Ezzel összefüggésben a kötvények forgalmazására 2018. február 20-án az MFB hét hazai hitelintézettel kötött forgalmazói megállapodást.
Az áprilisi híradásokban szereplő 42 milliárd forint helyett 32 milliárd forintos keretösszegű hitelről írt ma alá megállapodást a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és a BBCA Szolnok Zrt. a szolnoki citromsav gyár felépítésével összefüggésben, amelynek futamideje 12 év lesz. A kisebb hitelkeret oka az lehet, hogy az akkori hírekben még 60 milliárdos beruházás szerepelt, most ez 46 milliárdos lesz, de az változatlanul igaz, hogy ez a beruházás áttörést jelent a Magyarországon megvalósuló, kínai érdekeltségű beruházások terén.
Az előző uniós ciklushoz képest a mostaniban átlagosan hatszor akkora összegű EU-s pályázati hitelt igényelnek a magyarországi kis- és középvállalkozások, így a rendelkezésre álló keretek rövidesen kimerülhetnek - derült ki abból a prezentációból, amelyet Dr. Nyikos Györgyi egyetemi docens, a Magyar Fejlesztési Bank EU Kompetencia Központjának vezetője mutatott be a múlt heti Közgazdász Vándorgyűlésen. Az adatok alapján egyúttal az is felmerül, hogy módosítani kell a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programot, mert a megugró hitelméret miatt nem tudnak annyi cégnek forrást nyújtani a magyar hatóságok, mint amennyit 2023 év végéig vállaltak.
Nagyjából 1,7%-ponttal alacsonyabb kamatú 20 éves hitelt ajánlottak fel Magyarországnak a kínaiak a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának építéséhez, mint ahogy jelenleg a piacról be tudna vonni dolláralapú forrást a magyar állam - derül ki a Portfolio vizsgálatából. Ennek a rendkívül vonzónak tűnő hitelajánlatnak azonban "megvan az ára", illetve az oka: egyrészt a most aláírt államközi stratégiai megállapodásba a kínaiak tételesen beleírták a vasútvonal megvalósítását, mint egyfajta feltételt, másrészt ennek megvalósításán keresztül az egész európai vasútépítési piacra is referenciát szereznek.
Együttműködési keretmegállapodást kötött a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. és az (MFK) Magyar Fejlesztési Központ Nonprofit Kft - derül ki az MFB sajtóközleményéből. Az összehangolt működés célja a központi uniós forrásból finanszírozott pénzügyi eszközök fejlesztése, illetve a minél nagyobb számú sikeres hazai pályázat elérése.
Hiventures néven folytatja működését az MFB csoporthoz tartozó Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., a társaság a korai szakaszban lévő induló vállalkozások kockázati tőkéhez jutását segíti - tájékoztatta a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) csütörtökön az MTI-t.
Miután a kormány egy minapi jogszabály módosítással növelte azon bankok számát, amelyek elindulhatnak az MFB Pontok bővítésével, illetve a visszatérítendő uniós források elosztásával kapcsolatos közbeszerzéseken, friss határozatával rábólintott ennek a közbeszerzési felhívásnak a szövegére is - derült ki a kedd este megjelent Magyar Közlöny 1519/2016 számú kormányhatározatából.
A mérlegen kívüli tételek között kell nyilvántartania az MFB-nek az alapok alapja funkciója keretében finanszírozott visszatérítendő uniós forrásokat - ez a lényege annak a kormányrendeletnek, amely a legfrissebb Magyar Közlönyben jelent meg, és amelynek kiadása előtt a kormány kikérte a Magyar Nemzeti Bank véleményét is.
Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik - hangsúlyozta a Portfolio mai Uniós Források 2016 című konferenciája keretében tartott előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra.
2015 végéig még csak a 42 százalékát fizették vissza annak a hitelalapú visszatérítendő uniós támogatásnak, amelyet a régi uniós ciklusban legfeljebb tíz évre helyeztek ki a pénzügyi közvetítők - derül ki a Portfolio közérdekű adatigénylése alapján készített elemzésből. A Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-től kapott adatok alapján tehát 102 milliárd forintnyi forrást vár még vissza a négy pénzügyi közvetítői csoport, amelyek közül messze a legjobb visszafizetési aránnyal a bankok ügyfélköre jellemezhető. A bankok aktivitása azonban meglepően kicsi volt a szerződött összeg tekintetében: a vállalkozásfejlesztési alapítványok kétszer, a pénzügyi vállalkozások közel hatszor akkora hitel volument tudhatnak magukénak. Éppen emiatt a még hiányzó 102 milliárdnyi forrás döntő része is a pénzügyi vállalkozások könyveihez kapcsolódik, amely pénzek maradéktalan visszafizetése azért is fontos az országnak, hiszen újra kihelyezhető forrásokról van szó.
Heteken belül eldőlhet az MFB Pontok sorsa, azazhogy mely pénzintézetek segíthetnek a vissza nem térítendő 2014-2020-as uniós források kiosztásában - hívja fel a figyelmet a Világgazdaság a tavaly télen kiírt közbeszerzés következő lényeges állomására.
A napokban megjelenik az Európai Unió Hivatalos Lapjában (TED), illetve a Közbeszerzési Értesítőben az a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, amely az országszerte 402 MFB Pont felállítására, az abban részt vevők kiválasztására vonatkozik - hívja fel a figyelmet közleményében a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. A közbeszerzés eredményeként 2016 végére létrejön egy olyan országos hálózat, amelyben a mintegy 710 milliárd forintnyi visszatérítendő uniós forrást tudja majd elosztani az MFB, illetve a hálózatban a pénzügyi tanácsadással kiegészülő egyéb termékei is elérhetők lesznek.
Elképzelhető, hogy az október végi brüsszeli döntés hatására vissza kell emelni a gázpiacon a tőkemegtérülési mutatót, de sem ez, sem más tényező nem fordíthatja vissza a lakosságnál elért rezsicsökkentést, azaz az árak a következő években is legfeljebb a jelenlegi szinten maradnak - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjújában Németh Lászlóné. A Miniszterelnökség pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szerint számos lehetőség áll a nemzeti közműszolgáltató rendelkezésére az olcsó árak fenntartásához, így az orosz gázvásárlási szerződésen kívüli piaci alapú beszerzés, az egységes gáz-, illetve az árampiaci szolgáltató központtal történő milliárdos spórolás, vagy akár a közvetlen paksi áramvásárlás is. A közműszolgáltató idén év végére már a lakossági ügyfelek felét, jövő év végére pedig egészét, azaz 3,4 millió fogyasztót fog ellátni földgázzal, miközben lendületesen épül az árampiaci portfólió is. A Magyar Postánál létszámleépítés nem cél, mert bár a hatékonyságon lehet javítani a Posta és a takarékszövetkezeti hálózat integrációjával is, de a közműszolgáltatások postai megtámogatása egyúttal plusz feladatokat is jelent.
"Az előrehozott pályázati meghirdetés, mint magasabb sebességi fokozatba kapcsolás, mindenképpen támogatható, és ezt egyféleképpen lehet a legoptimálisabban elérni, ha a lehető legszélesebbre tárjuk a pénz kihelyezési körét, azaz a vállalkozó mindenhol férjen ahhoz hozzá" - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója ezt az új ciklus 750 milliárd forintnyi visszatérítendő EU-forrásának változó elosztási rendszere kapcsán mondta. Krisán leszögezte: "a vállalkozóknak és nekünk is teljesen mindegy lenne a pénzelosztás módja, a sebessége viszont egyáltalán nem", hiszen a kiosztandó pénz hatalmas a hátralévő 5 évnyi időhöz képest. Meglátása szerint ha kiszorulnának a bankok és a már bizonyított pénzügyi közvetítők a pénz elosztásából, azzal "a gyereket is kiöntenénk fürdővízzel együtt". Érvelése szerint a pénzkihelyezés gyorsasága és a meglévő tudás hasznosítása a két legfontosabb dolog, így azzal a hasonlattal élt: "Trabantot szinte mindenki tudott szerelni, de egy hibrid motorhoz nem biztos, hogy elég lesz a kalapács."
"Ártatlannak tűnő" kérdést tettünk fel a miskolci MKT Közgazdász-vándorgyűlés EU-források szekciójában azzal kapcsolatban, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel előfordulhat-e, hogy a kormány megemeli a júliusban megjelent GINOP pályázatok kapcsán a keretet, ha pedig igen, akkor ez mit okoz a visszatérítendő források felhasználási kilátásaira a következő években. Hosszú válaszában Rákossy Balázs, az NGM államtitkára jelezte, hogy ez valóban fontos gazdaságpolitikai dilemma, de közben egy igen fontos bejelentést is tett, aminek tudomásunk szerint a magyar bankrendszerre igen fontos tovagyűrűző hatása is lesz.
A magyar kormány dolgozik azon, hogy fél évvel 2016. június végéig meg lehessen hosszabbítani a 2007-2013-as EU-ciklus JEREMIE kockázati tőkeprogram forrásainak kihelyezését - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Ha sikerül a féléves hosszabbítás, az egyrészt fellélegzést okozna az egész szektorban, mert így több idő jutna a megmaradó tízmilliárdok átgondoltabb befektetésére. Másrészt ezzel a forgatókönyvvel nem bő egy évre, inkább "csak" néhány hónapra szakadna meg a kockázati tőkepiac uniós finanszírozási "ága". Más forrásból ugyanis úgy tudjuk, hogy jövő év közepe körül jelenhetnek meg a 2014-2020-as uniós ciklusbeli kockázati tőkeprogramokra a pénzügyi közvetítői pályázatok. Ez tehát azt jelentené, hogy a létrejövő új kockázati tőkealapok nagyjából 2017 eleje körülre állnának készen az új EU-ciklus forrásainak kihelyezésére. Jövőre egyébként jelen tudásunk szerint mintegy 102 milliárd forint keretösszeggel várható kockázati tőkealapok felállítása.
A pénzügyi szektor átalakulásai az RFH cégcsoportot sem hagyták érintetlenül, így a jelenlegi formában nem működünk tovább - jelezte a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. égisze alá tartozó Regionális Fejlesztési Holding leányvállalati hálózatának vezérigazgatója. A téma kapcsán az MFB menedzsment felől a Portfolio további információkat is kapott.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
